Önéletrajz
Magyar-történelem szakos középiskolai tanár, közoktatási vezető, köznevelési szakértő. Felsőfokú végzettségeit az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte. "A keresztyén pedagógusokkal szemben támasztott minőségi és etikai elvárások, valamint azok kodifikációs problémái" című PhD-értekezését 2018-ban "summa cum laude" minősítéssel védte meg a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában. 2025-ben habilitált neveléstudományból a Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Doktori Iskolájában.
1997 óta pedagógus. 1999 és 2005 között általános iskolai igazgatóhelyettesként, 2005-től 2013-ig iskolaigazgatóként dolgozott a józsefvárosi Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolában. 2008 és 2011 között a Józsefvárosi Igazgatói Munkaközösség vezetője is volt.
2013 szeptembere óta dolgozik a Református Pedagógiai Intézetben pedagógiai szakértő munkakörben. 2013 és 2014 között köznevelési igazgatóhelyettesi, 2014 és 2024 között igazgatói megbízatást látott el. 2024. augusztus 1-től az Intézet címzetes igazgatója.
2014 óta oktat a Károli Gáspár Református Egyetemen. 2014-től 2018-ig tanársegéd volt, előbb az Állam- és Jogtudományi, később a Pedagógiai Karon. 2018-tól 2023-ig a Pedagógiai Kar főiskolai docenseként dolgozott, a Miniszterelnök 2023-ban főiskolai tanárrá nevezte ki. 2024-től a Károli Gáspár Református Egyetem Szenátusának választott tagja. 2024 szeptemberétől a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógusképző Központjának főigazgatója.
Főbb megbízatásain túl óraadóként tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is. Oktatási mobilitás keretében oktatott a romániai Partiumi Keresztyén Egyetemen és a szlovákiai Selye János Egyetemen is.
2014-2021-ig az Oktatási Hivatal szakmai szakértőjeként előbb a TÁMOP 3.1.5., majd az EFOP 3.1.2. projekt szakértői munkacsoportjában is tevékenykedett. Tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértő, szaktanácsadó, 2014-től mesterpedagógus, 2021-től kutatótanár.
2017 óta a Magyar Református Nevelés pedagógiai folyóirat főszerkesztője.
2022-től a World Conference for Religious Dialogue and Cooperation és a World Conference on Research in Teaching and Education konferenciák tudományos tanácsadó testületeinek tagja. 2023-tól a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületi tagja. A Károli Junior Akadémia Tanácsadó Testületének tagja.
2007-ben Zenit 41 Apáczai Diploma Díjjal és Területi Prima Díjjal, 2008-ban Példakép Díjjal, 2011-ben Bárczy István-díjjal, 2013-ban Vajda-díjjal, 2023-ban Szenczi Molnár Albert-díjjal tüntették ki. 2024-ben a Magyarországi Református Zsinat Elnöksége emlékplakettel ismerte el tíz éves vezetői szolgálatát. 2022-ben a nagykőrösi Arany János Társaság tiszteletbeli tagjává választotta.
